Jelenlegi hely

A Moldvai csángók történetének vázlata

A csángók a Románia keleti tartományában, Moldvában élő katolikus vallású, magyar származású népcsoport.

A csángó szó a „csavarog”, „vándorol”, „kószál” csang/csáng ige származéka, ami egyértelműen utal a népcsoport telepes, költöző voltára.

Hosszú ideig vitás volt, hogy a Moldvában élő magyarok hogyan és mikor kerültek mai lakóhelyükre.

1. Ezelőtt 200 évvel, még az 1800-as évek első felében is a magyar történészek úgy vélték, hogy a Moldvában élő magyarok a kunoknak és részben a besenyőknek az utódai. Tudjuk azt, hogy a magyar honfoglalást követően a rokon népek egész sora igyekezett keletről nyugat felé, akik azonban a magyar királyság határőr védelmét már nem tudták áttörni, így megrekedtek Moldvában a Havasalföldén. Köztük az utolsó volt a kunok nagy hulláma, akiknek azután egy töredéke a mongol tatárjáráskor bekéredzkedett Magyarországra és itt a Duna-Tisza közén kerül letelepítésre. A történészek azt hitték, hogy a kunok magyarul beszéltek. Amikor azonban előkerültek a múlt század második felében az első kun nyelvű feljegyzések, nyilvánvalóvá vált, hogy a kunok egy török nyelven beszéltek, így nem lehettek ősei a Moldovában magyarul beszélő magyaroknak.

2. A következő elmélet, amelyik hosszú ideig tartotta magát és még ma is vannak, akik ennek a bizonyítékait keresik, azt mondotta, hogy a honfoglaláskor a 890-es évek végén, amikor a magyarság egésze átjött Moldván és részben az erdélyi szorosokon, részben észak-keleten Vereckénél bejött a Kárpát-medencébe, egy töredéke a honfoglaló magyarságnak ottmaradt Moldvában. Ennek bizonyítékául felhozták, hogy Moldvában számos helyen honfoglaláskori magyar sírok és a sírokban elhelyezett mellékletek találhatók. A bizonyítéknak azonban az a gyöngéje, hogy egyrészt tudjuk, az egész honfoglaló magyarság keresztülvonult Moldván, és egy ilyen átvonulás nem egy, vagy két napig tartott, hanem hosszú ideig, így tehát természetes, hogy honfoglaláskori magyar sírok találhatók Moldovában. Ami azonban feltűnő, hogy ezeknek a síroknak nincs folytatása, ahogy hivatalos nyelven mondják, nincs kontinuitásuk.

Lehettek magyar falvak, amelyek a honfoglaláskor keletkeztek, lehettek magyar töredékek, amelyek kinnmaradtak, de semmi valószínűsége nincs annak, hogy ezek ott átvészelhették volna a következő évszázadokat.

3. Amit viszont már oklevelekkel is tudunk igazolni, az a mongolok, a tatárjárás korába vezet bennünket, tudjuk, hogy 1241-ben a tatárok megtámadták Magyarországot. A muhi csatában a magyar hadsereg elvérzett, a tatárok elöntötték az országot, óriási pusztítást végeztek itt mindenütt, majd egy szerencsés történeti véletlen folytán egy év múlva kivonultak az országból.

IV. Béla király, akit nem ok nélkül nevez a magyar történetírás második honalapítónak, az elpusztult országot kemény munkával új életre támasztotta. Mivel azonban attól félt, hogy a tatárok visszajönnek, hiszen csak azért vonultak ki, hogy a messzi Tatárországban a főkán választásánál jelen legyenek, megerősítette az ország keleti határait. Nemcsak a Kárpátok hágóit, hanem a Kárpátok előterét is, és végig a Szeret mentén, a folyó jobb partján, felénk eső oldalán katonai őrségeket telepített, amelyeknek a feladata az volt, hogy egyrészt akadályozzák a tatárok esetleges átkelését a folyón, másrészt pedig azonnal adjanak hírt Magyarországba, hogy a főseregek felsorakozhassanak és a Kárpátok hágói védelemre készen álljanak. Az akkori idők szokása szerint ezek a katonai őrségek családos kitelepítések voltak. A Szeret partján falvakat hoztak létre, a családok ott éltek és katonai szolgálatra voltak kötelezve. Az adatok, a régészeti emlékek azt mutatják, hogy ezek az őrhelyek valóságos láncot képeztek a Szeret partján végig.

A későbbi időkben azután közülük nem egy megszűnt. Katonai feladatuk már nem volt, lakói vagy elvándoroltak, összeköltöztek a falvak, vagy talán ki is pusztultak, kihaltak.

A mai ismereteink szerint, a történettudomány mai álláspontja szerint a moldvai magyarok nem keletről, hanem nyugatról, a mai Magyarországból kerültek oda, első hullámuk, első falvaik az 1250-es években.

 

További kitelepülések

A következő nagy kitelepülés az 1400-as évek derekán következett be, és ezek a menekülők a huszita magyarok voltak. Tudjuk, hogy a cseh Husz János fellépése nyomán indult a középkori katolikus egyház ellen az első nagy támadás, egy megújhodási és reformfolyamat, az 1400-as évek elején. Csehországból azután az új vallási irányzat Magyarországra is eljutott. Többek közt azt hirdették, hogy a Bibliát anyanyelven a nép kezébe kell adni. Addig csak latinra volt lefordítva, a héber és a görög bibliai szöveg, és csak a papok értették.

Miután a huszitizmust eretnek mozgalommá nyilvánították, a római egyház fellépett ellene. Rómából inkvizítorokat küldtek az eretnekek kiirtására. A vallástól elhajlók büntetése máglyahalál volt. A máglyák fellángoltak, főleg Magyarország déli részén és erre megindult a huszita vallású magyarok menekülése Moldvába. Olyan tömegben mentek – statisztikai adatok persze nincsenek -, hogy népes és virágzó városokat alapítottak Moldvában, ezek között a legkimagaslóbb volt Tatros városa. Az első magyar bibliafordításnak, amelyet a tudomány huszita bibliának nevez, az egyetlen fennmaradt másolata Tatroson készült.

Az 1500-as évek közepére a moldvai magyarság már egységesen katolikus, a huszita hagyományok megszűntek.

Amikor a török hódoltság következtében az 1500-as évek második felében létrejött az önálló erdélyi fejedelemség, akkor indult meg a székelyek kivándorlása. A székelyek katonakiváltságban élő nép voltak, adót nem fizettek, robotra nem jártak, földesurat nem ismertek, szabad paraszti életformában éltek. Amikor a fejedelemség létrejött, a Báthoryak úgy vélték, szüksége van a székelyek adójára is az államnak, és ezért visszavonták a székely kiváltságokat. A székelyek egy része vándorbotot vett és „bément Moldvába”. Bár kiváltságaikat Bocskai István fejedelem visszaadta, a székelyek kivándorlása a 17. században is egyre tartott.

A török kiűzése után, az 1760-as években Mária Terézia királynő elrendelte, hogy Erdély déli és keleti szegélyén katonai határőrvidéket létesítsenek. A terület lakosságát katonai szolgálatra kötelezték, ennek fejében bizonyos adókedvezményben részesültek. A dél-erdélyi román lakosság számára ez társadalmi fölemelkedést jelentett, a földesúri kiszolgáltatottságból való fölemelkedést. A szabad székelyek számára viszont társadalmi süllyedést, ezért ellenálltak a besorakozásnak. 1764 legelején a székely székek megbízottai, több százan Madéfalvánál gyülekeztek, hogy tiltakozzanak. Január 7-én hajnalban Siskovics császári generális ágyúval közéjük lövetett és csapataival valóságos mészárlást vitt végbe köztük. Erre megindult a székelyek tömeges menekülése Moldvába. Ezerszámra hagyták el Erdélyt, Moldva nem is tudta mindnyájukat befogadni.

Egyrészük továbbment és Bukovinában települt le. Ezek azok a bukovinai székely falvak, öt nagy falu, amelyiket a II. világháború során visszatelepítették Magyarországra az akkor Magyarországhoz tartozó Bácskába, a Délvidékre, ahonnan azután a háború végén a szerbek elől, mindenük hátrahagyásával egy éjszaka kellett menekülniük. Szétszóródtak a Dunántúl keleti megyéiben, elsősorban Tolnában és Baranyában, de közvetlen Pest alatt, Érden is van egy nagyobb településük.

Ez volt az utolsó nagy kirajzás, amely jelentősen megnövelte megint Moldva magyarságát. A későbbi időkben is tartott Erdélyből és Székelyföldről a kivándorlás, de már inkább Bukarest irányába, Moldva már csak kevesebbet kapott a kivándorlókból.

Rendező

Folklór Kulturális Közalapítvány

és a

Jászság Népi Együttes

Kiemelt szponzor

Jász-Plasztik Kft.

Gyémánt szponzor

220 VOLT
B. Braun Medical Kft.
Carrier CR Magyarország Kft.
Ilpea Profext Kft.
Somos kiadó: Kovács László és Nagy Zoltán
Szerencsejáték Zrt.
Trió Rádió FM

Arany szponzor

Amond Kft.
Co-op Star
Dobó Trans Kft.
FORTACO Zrt.
Jász-Barkács Bt.
Kód Kft.
Metálplaszt
PR Telecom
Rock
Scintilla Kft.
Szikra Galéria

Szponzorok

Assist-Trend Kft.
Creatív Color Stúdió Kft.
Darázs Keverő Kft.
Donnert Richárd és Bognár Sándor
Gerőcs Kerámia Kft.
Hering Autóház Kft.
IBUSZ Utazási Iroda
Jász-Plasztik Autócentrum
Mr. Work
Peugeot Qualite
Simon Virágkertészet
Téba tüzép
Tutti Bau Kft.

Támogatók

Arizona Steak House
Buborék Szikvízüzem - Petrányi Zsolt
Dobó Katalin
Gattyán Építész Iroda kft
Mag ICS Holding Zrt.
Piac Market Jászberény
Pócs János országgyűlési képviselő

Médiatámogatók

Jász Trió TV
Jászkürt Újság

Együttműködő partnerek

EKE Jászberényi Campus,Zirzen Janka Kollégium
Jász Folk Alapítvány
Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium
Jászberényi Rendőrkapitányság
Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Nonprofit Zrt.
Jászkerület Nonprofit Kft
Klapka György SZKI
Lehel Vezér Gimnázium
Tűzoltóság Jászberény