A Csángó Fesztivál szervezői a legfontosabbnak tartják, hogy a csángók önazonosságának megtartásában, kultúrájuk minél szélesebb körben történő bemutatásában, megismertetésében vállaljanak fő szerepet.
A szervezők fontos feladatuknak tartják a hagyományos kultúrák értékeinek megőrzését, bemutatását és a visszatanítási folyamatok segítségét.
Az összefogás, az összetartozás jelképévé vált a Csángó Fesztivál. Az erőszakolt etnikai keveredés miatt a magyarok tízezrei növekednek fel úgy, hogy kisebbségi létük szégyenérzetet vált ki bennük, s ezért megtagadják anyanyelvüket, kultúrájukat.
A csángók ismertsége, hagyományaik minél mélyebb megismerése, a nagyfokú érdeklődés, ami őket körülveszi, vezethet, adhat és ad példát a fiatalabb csángó generációk előtt kultúrájuk erejének felismerésére, megtartására.
Generációk sorsát fordíthatják meg azzal, ha megerősödik bennük – e rendezvény által – az anyanyelv használatának, a közösségi kultúra hagyományainak fontossága.
A Csángó Fesztivál, a kisebbségek folklór fesztiváljával a magyarok etnikai kulturális öröksége ápolása mellett a környező országok, sőt Európa sokszínű kulturális örökségét is ápolja.
Rávilágít, hogy sokszínű világ övez bennünket, megannyi kinccsel, szokással és hagyománnyal. A Csángó Fesztivál gondolatisága magában foglalja a népek közti együttműködés, a kölcsönös megértés és a szolidaritás szükségességét, a kultúra összetartó erejét, megteremti a nemzetek, népek és népcsoportok közti barátságot.
Jász nép mindig nemzeti gondolkodású és szabad volt. A történelmi múlt és a folytonosság jelképe. A csángók is a folytonosság hordozói, hiszen évszázadokon át a legnagyobb megpróbáltatásokat éltek át szülőföldjükön, és ennek ellenére őrizték meg magyarságukat, hagyományaikat.
A Csángó Fesztivál szervezői szeretnék felhívni a figyelmet arra: kik a csángók, hol élnek, s hogyan tudták megőrizni magyarságukat.
A kilencvenes évek elején a Csángó Fesztivál volt az első kapu Magyarországon, amely nyitott a környező országok kisebbségi kultúrája felé.