XXXI. CSÁNGÓ FESZTIVÁL 2023. 08. 08-13.
Jelenlegi hely
Folklórtörténeti áttekintés
A moldvai magyar folklór az egész magyar folklórt messze megelőzi és felülmúlja.
Először: a moldvai magyar folklór az egész magyar folklórban a legarchaikusabb. Alkotói és őrzői Erdélyből áttelepülve a magyar folklórterület legkeletibb, legtávolabbi peremvidékén laknak és/vagy románokkal együtt élnek, vagy román környezetükben több-kevésbé nyelvszigeteket alkotnak. De foltokban olyan patinás műfajok, mint pl. a sirató énekek, régi stílusú népdalok és népballadák, stb. virágzanak, illetőleg a folklór műfajoknak olyan régi történeti rétegei, csoportjai öröklődtek napjainkra, amelyeket a fejlődés másutt meghaladott, pl. sok un. régi vagy klasszikus ballada, amely valaha az egész magyar népköltészetben honos volt, napjainkra vagy kizárólag vagy túlnyomórészt a moldvai magyar folklórig húzódott vissza.
Másodszor: szoros összefüggésben archaikus jellegével, a moldvai magyar folklór az egész magyar folklórban a legélőbb és leggazdagabb. Ebből következően Moldvában számos olyan folklórfolyamat vagy jelenség, mint pl. melizmákkal ékesített parlandó-rubato dallamok csoportos éneklése, balladarögtönzés, halottsiratás, prózai és verses átdolgozás egyik nyelvről a másikra, régi alkotások archaizálódása, stb. figyelhető meg virágjában, amely a folklórfejlődés általános elmélet számára is tanúságokat kínál.
Végül harmadszor, de nem utolsósorban, a moldvai magyar folklór az interetnikus kapcsolatok egyik csomópontja. Bőségesen veszi át, olvasztja magába és hasonlítja magához a délkelet-európai, elsősorban a román folklór hatásokat.
Jagames 1955-ben népzenei kutatásainak tanulságaként egy moldvai magyar zenedialektus körvonalait vázolta, megállapításai azonban nemcsak a zenére, hanem a folklór egészére is bízvást érvényesek. Idézet tőle:
„Moldva önálló dialektusnak számít. A legrégebbi hagyományok megőrzése, a más vidékekről nem ismert dallamok nagy száma, az új stílus dallamainak jelentéktelenebb számbeli mennyisége, az ornamentika feltűnő gazdagsága és az idegen hatások, főleg román hatás, amely dallamátvételek, szövegátvételek, román refrén és egyéb zenei elemek átvételében nyilvánul meg, mindez a legjobban elkülöníti más vidékek zenei jellegzetességeitől.”